Irodalmi tanácskozással vette kezdetét a június 28-29. között zajló Szilágyi Domokos Napok péntek délelőtt, délután 17 órától pedig a költő szobrának megkoszorúzására került sor a 15-ös lakónegyedben található Ravensburg sétányon.
A megemlékezés szavalattal vette kezdetét, majd Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke szólt az egybegyűltekhez.
„Tizedik alkalommal hirdettük meg a Szilágyi Domokos Napokat, mindenkit szeretettel üdvözlök itt a szobor előtt, azon első köztéri alkotás előtt, amelyet 1990 után a szatmári magyarság felállított. Nem az enyém a szobor, nem az iskoláé, ahol végzett, én úgy érzem, hogy Szatmár minden egyes lakosáé" - mondta az alelnök.
A továbbiakban Papici Marcela alpolgármester-asszony és Pataki Csaba szenátor köszöntőbeszédét hallhatták a jelenlévők. Pataki elmondta: a költő abban a középiskolában végezte tanulmányait, amelyben sokan közülünk is tanultak, nevelkedtek, ez pedig egy olyan kötődést teremt a költő és a szatmáriak között, amelyet nehéz elszakítani.
„75 évvel a költő születése után, abban a városban álló mellszobra előtt, amelyben az útkereséshez támpontokat kapott, úgy érzem erről a Szilágyi Domokosról kell és illik beszélnünk, amelynek lírája meghatározó jelleggel beleélte magát irodalmunkba. Életműve értéktartó és értékteremtő, annak ellenére, hogy Szilágyi Domokosról sokan, sokat és sokfélét mondtak az elmúlt évtizedekben. Nem tudták külön választani irodalmi életművének nagyságát és magánéletét. Úgy gondolom a mai nap az emlékezés és a tiszteletadás napja, amely az irodalmár Szilágyi Domokosról kell szóljon és fog is szólni, hiszen emellett az életmű mellett az irodalomkedvelő szatmári közönség nem mehet és nem is megy el főhajtás nélkül" - magyarázta Pataki.
A koszorúzás előtt Muzsnay Árpád Pécsi György irodalomtörténészt érte fel arra, hogy ünnepi beszéddel emlékezzen a költőről.
„Szilágyi Domokos egy, a Weöres Sándoréhoz hasonló attraktív, önmagát a nyelvi játékokban kiteljesedő költészetet valósított volna meg, hiszen lételeme volt a játék, és virtuóz nagymestere volt a nyelvnek. De nála a játék, szinte mindig holtsúlyossá komolyodott, mert nem tudott nem tudomást venni korának szabadságkorlátozásáról, amelyet az ő sérülékeny élete is megszenvedett. Tragikus történelmi korban indult a pályája. (...) Logikusan annak kellett volna bekövetkeznie, hogy megroppan az erdélyi magyarság életakarata, és átadja magát az önfeladásnak. Ehelyett a 60-as években lélegzetelállító erővel és pompával virágzott fel az erdélyi irodalom, olyan világirodalmi művek sorozata született ezen a földön, amelyek az egyetemes magyar irodalom legszebb értékei közé tartoznak. Általuk a várt Erdély szólalt meg az értéktudat méltóságával és önérdekével, s ennek a bámulatos áramlatnak volt a legjelentősebb stílusteremtő alkotója Szilágyi Domokos" - mondta el az irodalomtörténész.
A megemlékezés alatt a jelenlévők Bota Krisztina, Ionuti Daniel, Koncz Kriszta és Mares Eszter diákok szavalatát hallgathatták meg, végül pedig koszorúikat, virágaikat helyezték el a szobornál a megemlékezők.
A megemlékezés 19 órától Batizon folytatódott, ahol Király Lajos református lelkipásztor és Iosif Roca polgármester köszöntötték a résztvevőket.
Június 29-én, szombaton Nagysomkúton ökumenikus istentiszteletre várják a megemlékezni vágyókat. Igét hirdet Kovács Péter református lelkipásztor és Szmutku Róbert római katolikus plébános. Az istentiszteletet követően 11 órától Szilágyi Domokos emléktáblájának megkoszorúzására kerül sor a Nagysomkúti Lelkészi Hivatalnál. A résztvevők itt is ünnepi beszédet és szavalatokat hallgathatnak.
Szintén szombaton kerül sor megemlékezésre és koszorúzásra a magyarláposi Református Lelkészi Hivatalnál, Székely Zsolt református lelkipásztor és Sályi Lőrinc Magyarország kolozsvári főkonzulja üdvözli az egybegyűlteket. Az érdeklődők itt Pomogáts Béla és Nagy Zsuka ünnepi beszédét, valamint Kánák Katalin, Székely Eszter, Tóth Rebeka szavalatát hallgathatják meg.